Játékreview öt percben #21: Ghost Recon

Egy újabb Tom Clancy nevével fémjelzett játék, amiben amerikai különleges eről megmentik a világot. Vagy legalábbis Oroszországot, és a játékost az unalmas nyári délutánoktól.

A Ghost Recon: Future Soldier tucatjátéknak tűnhet a mai piacon, ami tematikájára maximálisan igaz, játékmenetét tekintve, viszont egyáltalán nem. Ezúttal ugyanis az észnélküli lövöldözés egyáltalán nem kifizetődő, és ugyan van amikor a kőkemény akció dominál, de alapjáraton ennél sokkal intelligensebb programról van szó. Lopakodással, felderítéssel, okos taktikázással, a rendelkezésünkre álló fegyverek és egyéb eszközök optimális kihasználásával lehet igazán látványos eredményeket produkálni. Persze legkönnyebb fokozaton akár végig is lehet ész nélkül "rambózni" néhány pályát, de nem erről szól ez a játék.

Az alapszitu a szokásos: egy különleges egységnek vagyunk tagjai, és az egymást követő küldetések szépen lassan egy világbékét fenyegető összeesküvésről rántja le a leplet. Megfordulunk Dél-Amerikában és fekete Afrikában is, de a játék nagy részében Oroszország területén ténykedünk majd. A számos helyszín sokféle környzetet garantál, akciózhatunk sivatagban, hóviharban, mocsárban, rommá lőtt falvakban, de még Moszkvában is.

A játék fő pikantériája, hogy egyetlen küldetést kivéve minden pálya teljesen co-opra épül. Folyamatosan három társunkkal, azaz összesen négyen tevékenykedünk. Ha nincs négy haverunk akivel játszhatnánk, akkor természetesen a gép irányítja a többi GI Joe-t. Ettől eleinte kicsit tartottam, de kellemesen csalódtam, ugyanis a mesterséges intelligencia remek (az ellenfeleké is egész korrekt), ha mi nem hibázunk, akkor a csapattársak sem fognak, egyszer sem kerültem kilátástalan szituációkba miattuk. Ügyesen lopakodnak, jól harcolnak, és ha megfelelően osztogatjuk nekik a parancsokat, akkor komoly segítséget nyújtanak. Persze az igazi móka, ha három emberi játékos társaságában toljuk végig a játékot - ami napjaink trendjeivel ellentétben egész korrekt hosszúságú (elsőre laza 12 óra).

A küldetések változatosak, a grafika ha nem is kiemelkedő, de kellően szép, rakás választható fegyverrel és kütyüvel tehetünk rendet az ellenségek soraiban - mi kell még? Egy jó multiplayer, ami szintén adott. Tökéletes játék? Azért sajnos nem, van pár kisebb-nagyobb hibája. Apróságként felróható például, hogy a felderítő drone földön elég nehézkesen irányítható, illetve hogy a holttestek egy idő után rejtélyes mód eltűnnek. Annak sem örültem, hogy az átvezetők egy részét nem lehet átlépni, bár ezzel valószínűleg a hosszú töltési időket próbálták elrejteni. Ezeknél jóval komolyabb hiba, hogy a játék hajlamos a bugokra, többször is volt, hogy a képernyőrázkódás beragadt, és a következő checkpointig úgy kellett eljutnom, hogy akkor is mozgott a látómező, amikor nem is lőttem/lőttek. Néha amikor két nagyobb terület között van egy kis átvezető szakasz, vagy rövid animáció (pl. kinyitják a katonáink az ajtót, átmásznak egy falon - ezek szintén a töltési időt hivatottak maszkolni), akkor a játék egyszerűen leakad. Szerencsére nem teljesen fagy ki a program, egy sima újratöltés segít, de akkor is idegesítő.

Az elhangzott sirámok ugyan bosszantóak, de bőven nem annyira, hogy tönkretegyék a játékélményt. Ha vevő vagy a háborús játékokra, akkor a Ghost Recon tuti befutó!

A tesztpéldányért köszönet a játék hazai forgalmazójának, a PlayON-nak!